a mai motto egészen eddig :nem tart már soká.persze,vannak sírógörcsös órák,vannak visszavillanó képek,amiktől elkap a szédülés,de mellette  ott volt már az a fajta pillantásom is,h ha így akar,történjen így,egy állapot ez van istenem majd elmúlik.erre msn-en új profilkép-váltás,lesöpörvén a színről,és remegek...máshol még van kép,de sejtem,nem sokáig.azt hittem,msnről is törlés megtörtént már,legalább akkor nem kellett volna látnom.és persze az új profilkép egy általam készített kép.köszi.rúgj még belém,ezazzzz!!!nem tudom lerázni düh és gyűlölet nélkül,nagy levegőt véve.megfojt.nem értek semmit,riadt vagyok,és sebzett.napok óta szugerálom magamba az ellenkezőjét,és nem.szeretném már reálisan látni az egészet.anélkül h jönne a könnyzápor,a felindultság,á baszki egy csöppnyi érzelmet nem akarok.attól  biztosan nem kell félni,h gyöngédség  valaha is felbukkan a lelkemben mégegyszer.több tőrdöfést nem kérek egy hímneműtől sem,köszi-.-'elbarikádoztam magam.

megj:igen igen megjegyezném,h elvmire jó ez az egész:több mint egy hete napi kétszer úgy kell megerőszakolnom magamat:hahóóó enni is kéne,legalább egy kis darab kenyérkét,el ne ájuljak.inkább szarnék a kitételekre,nem voltak semmire jók,főleg ha csak az egyik félnek kell betartania/opsz,kellett.múlt idő,igaz?

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.